Betegség Azonosító Program

A betegség azonosító program haszna.

Kedves Kolléganők/ Urak!       

Évek óta használom a Betegség Azonosító Program / BAP / nevü számítógépes diagnózis - valószínűsítő rendszeremet. Ez a computer adatbázis jelenleg 9 557 tünet alapján 8 301 betegség közül válogat és a kapcsolatok száma 86 536.

Felhasználhatósága nem csak gyermekgyógyászati, genetikai, szindromológiai, hanem kiterjed a FELNŐTT HÁZI ORVOSLÁS, a belgyógyászat, az infektológia, a neurológia szakterületeire is.

Számos alapvető kézikönyv felhasználása alapján megbízható segítséget nyújthatna kórházi és alapellátási területeken is - ha valaki hajlandó lenne igénybe venni./ a BIZONYÍTÁS, a FELHASZNÁLT FORRÁSOK és az IRODALOM A MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓ!! /

A mai pénzhiányos körülmények miatt a minőség javítás egyik legvalószínűbb lehetőségének a számítógépes dg. keresés meghonosítása ígérkezik. Annál is inkább, mivel alkalmazása révén sokkal kevesebb fölösleges vizsgálatra lenne szükség, célzottabb, biztonságosabb, gyorsabb, gazdaságosabb diagnosztikus vizsgálati tervek valósulhatnának meg és a kollégák nagyobb biztonságban érezhetnék magukat a tévedési lehetősége mérséklődése miatt. Továbbá mint a továbbképzés eszközeként is számításba jöhetne. Konzíliumok, kórházi beutalás mellékleteként is meggyőző érv, továbbá a leggondosabb orvosi működés bizonyítékául szolgál. / Orvosi perek !!! /

/ Ez a rendszer korlátlanul bővíthető, tehát esetleges hiányait folyamatosan pótolhatjuk, továbbá kétnyelvű, azaz magyarul és angolul is használható.

MOST, AZ ESZKÖZTÁMOGATÁSI HITEL SZÁMÍTÓGÉPES KERETÉBŐL

MEG LEHETNE VENNI ÉS A FELTELEPÍTÉST és a SZERVÍZELÉST AZ DELTATRADE VÉGEZNÉ!!

                                                        Wilhelm Ottó dr.                              

                                      Gyermekgyógyász-genetikus szakfőorvos            

                                 ottowilhelm@t-online.hu ,  gyk15.wo@humanszolg.hu

MUNKAHELYEK:

Genetikai Tanácsadás Szent György Kórház Székesfehérvár, Seregélyesi u. 3,

illetve 15 sz. Gyermek Körzet Szfvár Sarló 25 A. Tel 503 750

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A DIAGNÓZISKERESŐ „BAP” PROGRAM

HASZNA A         

GYERMEKORVOSI GYAKORLATBAN

Wilhelm Ottó dr.

Genetikai Tanácsadó és 15. sz. Gyermek körzet,

Székesfehérvár

A diagnosztikus munkánkat az alábbi objektív okok korlátozhatják: behatárolt memória kapacitásunk, információ hiány, az információtárolás nehézségei /könyv, cikk /, irodalmi ismeretrobbanás, oligoszimptómás / atípusos / betegség megjelenés, több betegség együttes jelentkezése, ritka a perdöntően specifikus tünet észlelése, nagy a tünettani átfedés egyes betegségek közt stb.

    A kórismézést azonban szubjektív tényezők is befolyásolhatják: felejtés, fáradtság, a figyelem eltereltsége, kialvatlanság, saját betegségeink, időhiány, zsúfolt váró, a munka szervezetlensége, önteltség, kishitűség stb.

        A fentiek alapján kijelenthető, hogy az optimális / elméletileg elvárható / és az aktuális / alkalmi, éppen nyújtott, gyakorlati/ diagnosztikus ténykedés közt helyenként, alkalmanként és orvosonként is jelentős eltérések adódhatnak. A kórismézési hatékonyság javítása / az optimálishoz közelítés / nem csak etikai, hanem társadalmi, jogi igény is, továbbá a bizonyítékon alapuló orvoslás elvárása is. Ha a házi orvosok és házi gyermekorvosok kapuőr szerepét fontosnak tartjuk, akkor, többek között, a diagnosztikus munka hatékonyságát és biztonságosságát is fokozni kéne. Erre nem csak hivatásunk etikus gyakorlásának igénye, hanem társadalmi szorongatottságunk, az orvosi perek számának növekedése is késztet.

Az ismeret regisztrálás, raktározás, a kapcsolatteremtés a tünetek és betegségek közt, továbbá a szelektálás, a memória kapacitási és kezelési ténykedés számítógéppel megoldható. A komputer diagnosztika azért hasznos, mert adatbázisa nem törlődik / nem felejt /, tehát biztonságos, az objektív és szubjektív korlátok megszüntethetőek; gyors, hatékony, a kivizsgálás, továbbvizsgálás megtervezésére módot ad, a képzés, továbbképzés és a kontroll eszköze.

A mai pénzhiányos körülmények miatt a túlterheltséggel és a fogyatkozó orvos létszámmal küzdő alapellátás számára a munka minőségének javítására az egyik legvalószínűbb lehetőségnek a számítógépes diagnóziskeresés meghonosítása kínálkozik. Ennek alkalmazása révén kevesebb fölösleges vizsgálatra, konzíliumra, kórházi beutalásra lenne szükség; célzottabb, biztonságosabb, gyorsabb, gazdaságosabb diagnosztikus vizsgálati tervek valósulhatnának meg, és a kollégák nagyobb biztonságban érezhetnék magukat a tévedési lehetőségek mérséklődése miatt. Továbbá a számítógépes diagnózis kereső program a folyamatos és hatékony ön és továbbképzés eszközeként is számításba jöhetne.

 

A Betegség Azonosító Program leírása

 

     Az általunk több lépcsőben kifejlesztett / 1-13 / Betegség Azonosító Program / BAP / számos alapvető kézikönyv és folyóirat felhasználása alapján működik. / lsd. a BAP forrásai / Ez a komputer adatbázis jelenleg 9 557 tünet alapján 8 301 betegség közül válogat és a kapcsolatok száma 86 536. Felhasználhatósága kiterjed a gyermekgyógyászat és a felnőtt házi orvoslás területére is. / 13 /

A komputeres diagnóziskereső BAP a valószínűsítés során, amikor elvégzi a quantitatív szelekciót, sorrendiséget állít fel a tünetmegegyezés gyakorisága szerint. Ha kellő körültekintéssel járunk el, akkor programunk a qualitatív szelekcióra is képes, amikor a karakterisztikus tünetek alapján a logikai válogatást segíti. Természetesen egy segédeszköz sem nem mérlegelhet, sem nem dönthet, mivel ezek kizárólag intellektuális, tehát orvosi feladatok! Ám a felvetések alapján újabb tünetek, illetve bizonyítékok gyűjtésére, pótlására sarkall, ezért az additív szelekcióhoz is hozzásegíthet.

    A komputeres diagnóziskeresés feltételeinek ismerete a gyakorló munkában is az igényességre sarkall, hiszen a tünetkeresésnek aprólékosnak, kiterjedtnek és korrektnek, a tünet megnevezésnek adekvátnak, a helyes nómenklatúrát követőnek kell lennie; fontos, hogy a tünetlista megszerkesztésében rangsorolás érvényesüljön / a ritka, különleges, egyedi, jellemző tüneteket a rangsor élére kell helyezni /. A BAP „válasza”, az értékelő lap fentiek alapján csak kínálat, amit felül kell bírálni oly módon, hogy a valószínűtlen felvetéseket szelektáljuk.

A BAP MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE, HASZNÁLATI LEÍRÁSA:

Amennyiben a diagnóziskeresés a célunk, akkor a főmenüből először a Keresés, majd a Tünetekhez BETEGSÉG keresés menüket választjuk./ 1, 2 ábrák/

A kiválasztott tünetek kezdőbetűinek begépelése után kiválasztjuk a megfelelő tüneteket,

/3 ábra/

majd a végleges tünetlistát elfogadtatjuk és megindítjuk a betegség keresés funkciót. Egy myastheniás beteg esetével szemléltetjük a diagnóziskereső folyamatot. / 4 ábra/

A képernyőre kéréskor a monitoron megjelenik az „Értékelő lap”. A fejléc alatt ellenőrizhetjük az elfogadtatott tüneteket, majd áttekinthetjük az érdemi betegség kínálatot.

A betegünknél észlelt tünetek és a vélelmezett betegségek tünetazonosságát + találati jelzés mutatja. A számításba jövő betegségek sorrendjét az azonosított tünetek száma határozza meg.

A kiértékelő lap a személyi adatokon túl tartalmazza a tünetlistát és a program szerint a valószínűsíthető betegségek listáját. A felsorolt betegségekben megtalált tüneteket a prezentációs képen + jel azonosítja, így az értékelő orvos könnyen, gyorsan tájékozódhat a számításba jövő betegségekről. / 5. kép/

Amennyiben túl sok a felismert tünet, akkor lehetséges /a minimum találati szám növelésével/ szűkíteni a számba jöhető betegségek megjelenítését.

A hatékony diagnózis keresés érdekében célszerű a legritkább, legjellegzetesebb tüneteket elsők között begépelni. A tünetfontossági sorrend a könnyebb valószínűsítést teszi lehetővé!

Az értékelő lap áttekintésekor célszerű nem csak a betegség lista elején szereplőket megtekinteni, hanem a specifikusnak tartott, tehát a tünetlista elején szereplő számokhoz tartozó / függőleges / találati sorokat is számításba venni!

Ha bizonyos „tünetcsokrok” / fél diagnózisok/ leolvashatók a kiértékelő lapon /pl. anémia, hipoglikémia, agyi nyomásfokozódás stb. /, akkor célszerű egy másik futtatásnál ezeknek, mint tüneteknek szerepeltetése. Evvel tovább pontosítottuk tünetlistánkat és nagyobb a találati valószínűség. 

A kiértékelésnél, főként eleinte célszerű áthúzni a kevésbé valószínű, vagy valószínűtlen betegségeket, hogy ily módon szűkítsük, és áttekinthetővé tegyük az ajánlati listát.

A lehetségesnek tartott betegségek mellé a további, bizonyító erejű tünet, labor ill. képalkotó vizsgálat igényét érdemes hozzáírni. Ezáltal a továbbvizsgálás megtervezését érhetjük el.

Egyes gyanítható betegségek közti választást segítheti, ha a gyanús betegség nevét a TÜNET LISTÁN is megpróbáljuk keresni. Ott ugyanis az elkülönítésre váró más betegségeket is felsoroltuk. Pld. Mononucleosis diff.dg., Appendicitis diff. dg. stb.

A BAP alkalmas arra is, hogy egyes betegség tünetlistáját megjelenítse. Ennek érdekében a Keresés menüből a BETEGSÉGHEZ TÜNET információ funkciót kell használnunk./ 7 kép/

A begépelt betegség rögzített tüneteinek listája megjelenik a szinonímákkal együtt.

Az adatbázis módosítása a továbblépés garanciája. Vagyis a program bármely szakterület irányában bővíthető, kiegészíthető és pontosítható

Az egyéb menüpontnál növelhető a találati szám beállítása, amely csökkentheti a számításba jövő betegséglista hosszát.

A BAP a gyakorlat számára fontosnak tartott betegségeket tartalmazza az alábbi forrásokból:

Bergsma D.: Birth Defects Compendium

Ewerbeck H.: Gyermekkori elkülönítő diagnosztika

Goodman M.R., Gorlin J.R.: The face in genetic disorders

Józsa L.: Névvel jelölt szindrómák

Nelson : A  gyermekgyógyászat tankönyve

Taybi H.: Radiology of syndromes    

Tunnessen W.W.: Signs and symptomes in pediatrics

Smith D.W.: Recognisable patterns of human malformations

Tóth É.: Gyermekek és serdülők mellkasi betegségei

Zschocke J., Hoffmann G.: Vademecum Metabolicum

Gyermekgyógyászat

Gyermekgyógyászati Szemle

Gyermekorvosi Továbbképzés

www.OMIM

Mumenthaler M.: Neurológia

Tierney M.L, McPhee J.S., Papadakis A.M.: Korszerű orvosi diagnosztika és terápia

Háziorvos Továbbképző Szemle

Családorvosi Fórum

 Ez a komputer adatbázis jelenleg 9 557 tünet alapján 8 301 betegség közül válogat és a kapcsolatok száma 86 536. Felhasználhatósága kiterjed a házi orvoslás és a gyermekgyógyászat, valamint a ritka betegségek területeire is. / 15 / Ellenőrzését más –más kollégákkal végeztük el, több mint száz alkalommal, kiemelkedő hatásfokkal. / 11, 12 / Magam a házi gyermekorvosi és genetikai munkám során győződtem meg hasznosságáról és megbízhatóságáról. / 11,12,13,16 /        

A program nem csak magyar, hanem angol nyelven is dolgozik, a betegségek szinonímáit is tartalmazza. Igény szerint tovább bővíthető, észrevételek, kritikák alapján korrigálható. A BAP évek óta, eleinte a szindromológiában, majd a gyermekgyógyászati és háziorvosi gyakorlatban aktualizált, továbbfejlesztett rendszer.

/ Most, az OEP által nyújtott eszköztámogatási hitel módot nyújt a házi orvosok és házi gyermekorvosok számítógépes rendszereinek fejlesztésére. A BAP olyan hazai fejlesztésű szoftver program, melynek beszerzése így anyagi megterhelés nélkül szolgálhatná az alapellátó kollégákat.

Technikai részletekről a gyk15.wo@humanszolg.hu, illetve a 22 503 750 fax útján várjuk az érdeklődést.

Rendszergazda: Deltatrade Kft. deltatrade@deltatrade.hu  /

 Irodalom:

1,Klesitz  A., Mezey J. dr.,Wilhelm O.dr.: „BIRDEF”, a veleszületett rendellenességek diagnosztikáját támogató számítógépes eljárás. II. EÜ. Informatikai Vándorgyűlés. Budapest. 1985.

2,Wilhelm O.dr., Mezey J.dr.,Klesitz A.: The effectivity of the BIRDEF program. VIDEOTON Symposion Prága, 1987 Április 15.

3,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A SYNDROMSELECT számítógépes diagnóziskereső program.Magyar Humángenetikai Társaság Tud. Űlése Budapest. 1987. szept.15.

4,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A SYNDROMSELECT mikroszámítógépes diagnóziskereső program haszna. Jáhn F. Kórház Tud. Ülés. 1988 január 11.

5,Wilhelm O. dr., Fehérvári I.: A SYNDREOMSELECT mikroszámítógépes diagnóziskereső programról. Computer for Health International Congress Nyíregyháza, 1988 szept. 21.

6,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A „Syndromselect” mikroszámítógépes diagnóziskereső haszna az összetett morfológiai rendellenességű betegek elkülönítésében. Orvosi Hetilap. 1988. 129. 831-833.

7,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A „SYNDROMSELECT” mikroszámítógépes diagnóziskereső program haszna az összetett morphológiai rendellenességű betegek elkülönítésében. Gyermekgyógyászat. 1988. 39. 261-268.

8,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A SYNDROMSELECT  microcomputer program haszna az összetett fejlődési rendellenességek diagnosztikájában újabb adatok alapján. MGYT Dél-dunántúli csoportja. Marcali. 1990 szept. 29.

9,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.:  Újabb adatok a SYNDROMSELECT mikroszámítógépes diagnóziskereső program hatékonyságára az összetett fejlődési hibával születettek kórismézésében. Gyermekgyógyászat. 1991. 42. 205-209.

10,Wilhelm O.dr., Simon A.: A computer diagnosztika. Kopogtat a jövő? MGYT 75. Jubíleumi Naggyűlése. Budapest. 1999 juni. 4.

11,Wilhelm Ottó dr., Gruiz Andrea dr., Horváth É., Kisteleki András dr.: A diagnóziskereső számítógépes program haszna. Fejér Megyei Centenáriumi Orvosnapok. Székesfehérvár. 2001. ápr. 21.

12,Wilhelm O.dr. Gruiz A.dr., Horváth É.dr, Kisteleki A.dr..: A diagnóziskereső számítógépes program haszna a gyermekgyógyászati gyakorlatban. MGYT ÉNY. Magyarországi Csoportja 52. Tud. Űlése.Dunaújváos. 2001. május 12. 

13,Wilhelm O.dr.: A diagnózis kereső programról. FAKOOSZ. Kongresszus. Siófok 2001.

Szept.24

14,Wilhelm O.dr.: A Betegség Azonosító Program haszna. Méhes Károly Genetikai Továbbképző Napok. Pécs. 2011. okt. 21.

15,Wilhelm O.dr.: A Betegség Azonosító Program haszna és elterjeszthetősége. Ritka Betegségek Országos Kongresszusa. Euroterv Konferencia. Budapest. 2011. nov. 17.

16, Wilhelm O.: Pseudo-pseudo hypoparathyreoidismus. MGYT É-Ny Dunántúli Csoportja 47 Ülése. Tatabánya.1996 május 17.

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

                      KEZELÉSI JAVASLAT

 

                  A BAP használatának leírása

 Ha bekapcsolta a programot, akkor a FŐMENÜ ajánlatait fogja látni.

 A lehetséges további manővereket a lap alján kínálja a program!

 1, Elsőként ajánlott rögtön az ADATBÁZIS KARBANTARTÁS-RA vinni a fedősávot a nyíllal, és entert / E / ütni. Kilépéskor is ez legyen az utolsó választás!

2, Válassza ki a KERESÉS, majd a TÜNETHEZ BETEGSÉGKERESÉS funkciót és E-t nyomjon. Megjelenik a TÜNETLISTA. A tünetek többsége ABC sorrendben, magyarul és angolul látható. Ha a konvencionális név nem található, akkor a szervek nevei keresendők, és ott találhatók a tünetek. Pld. fej, has. Néhány esetben a rendszerezés miatt ettől eltértünk. Pld. serum kezdéssel keresendő a labor tünetek legtöbbje; rtg mellkas sorrend követendő a tünetkeresés során.

A kiválasztott tünetre E-t nyomunk, így az felkerül a keresőre.

/ Célszerű a betegünk tünetlistáját elkészíteni a számítógépes feldolgozás előtt. Rendkívül hasznos, a jellemzőnek / vezér tünetnek, ritkának, orientálónak / tartott tünetek beemeltetése az elsők között. /

Amennyiben nem akarunk nagyon hosszú kiértékelést kapni, akkor már a tünetek bevitele előtt célszerű az EGYÉB főfunkcióban megtalálható MINIMUM TÜNET TALÁLATI SZÁMot beállítani. / Pld. 8 tünet esetén 4-re, 10 tünet kacsán 5-re stb. / Így, az első futtatáskor egy könnyebben áttekinthető választ kapunk. Természetesen, ha az azonosításkor nincs kellő biztonságú találat, a kapcsolati számot lecsökkenthetjük akár ismét 2-re.     

3, Az utolsó tünet bevitelét követően ESCkel kilépünk és megindul a keresés.

Néhány másodperc után a program felajánlja a NYOMTATÓRA vagy KÉPERNYŐRE lehetőségeket. Ha továbbgondolni, archiválni, vagy kézbe adni akarjuk a KIÉRTÉKELŐ LAPot, akkor természetesen a „nyomtatóra” lehetőséget válasszuk az oldal irányú léptetővel, majd nyomjuk meg az E-t.

/ A nyomtató típusának kiválasztásához az EGYÉB főmenüben kell egyeztetni ill. szólni a számítógépes rendszergazdának. /

4, Ha nem kívánunk tovább dolgozni, akkor a VÉGE feliratra kell klikkelni / E /és visszajutunk a „keresés”-be, majd a főmenübe.

5, Az EGYÉB menüben megtaláljuk a „Kezelési javaslat”-ot, és a BAPra vonatkozó egyéb információkat. / Ajánlás, közlemények, előadások, forrás munkák, felhasznált kézikönyvek, folyóiratok stb. /

Itt találjuk a NYOMTATÁS BEÁLLÍTÁS és a MINIMUM TÜNET TALÁLATI SZÁM BEÁLLÍTÁS menüt is.

6, Az ADATBÁZIS MÓDISÍTÁS funkcióban megtekinthető a STATISZTIKA.

/ Tehát a tünetek és betegségek, illetve ezek közötti kapcsolatok számát./

7, A KERESÉS funkcióban ellenőrizhető a BETEGSÉGEKNÉL ÉSZLELT TÜNETEK leírása és száma is.

8, A LISTÁK funkcióban ellenőrizhető a tünetek és betegségek száma, illetve azok szinonimái és a forráshivatkozás.

9, / Az ADATBÁZIS MÓDOSÍTÁS funkciói a program további bővítésére, változtatására és hiba korrigálására ad módot, mely lehetőségekhez csak a fejlesztésben résztvevő kollégáknak adunk módot. /

10, Mielőtt kilépne a programból a KILÉPÉS funkcióval, kérjük, válassza az ADATBÁZIS KARBANTARTÁST!

 Az esetleges észrevételeket, hibákat, további bővítés irányát és mindent, ami orvos szakmai javaslat, kérem címemre eljuttatni.

 Megyénkénti demonstráció, illetve kisebb csoportokkal a konzultáció külön megbeszélés szerint kivitelezhető.

 A BAP teljes jogú tulajdonosa:                        dr. Wilhelm Ottó

                                               Gyermekgyógyász-genetikus szakfőorvos

                                                8000 Székesfehérvár Sarló u 25 A

                                               tel / fax : 06 22 503 750

                                               e-mail : gyk15.wo@humanszolg.hu

                                                                ottowilhel@t-online.hu

 A program számítógépes gondozója, rendszergazdája a DELTATRADE Kft

                                              8000 Székesfehérvár MANCZ J. u.

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

     A BAP –hoz felhasznált források

 Bergsma D.: Birth Defects Compendium

Ewrbeck H.: Gyermekkori elkülönítő diagnosztika

Goodman M.R., Gorlin J.R.: The face in genetic disorders

Nelson : A  gyermekgyógyászat tankönyve

Taybi H.: Radiology of syndromes     

Tunnessen W.W.: Signs adn symptomes in pediatrics

Smith D.W.: Recognisable patterns of human malformations

Tóth É.: Gyermekek és serdülők mellkasi betegségei

Zschocke J., Hoffmann G.: Vademecum Metabolicum

Gyermekgyógyászat

Gyermekgyógyászati Szemle

Gyermekorvosi Továbbképzés

www.OMIM

 Mumenthaler M.: Neurológia

Tierney M.L, McPhee J.S., Papadakis A.M.: Korszerű orvosi diagnosztika és terápia

Háziorvos Továbbképző Szemle

Családorvosi Fórum

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A DIAGNÓZISKERESŐ „BAP” PROGRAM

HASZNA A  HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN

      Wilhelm Ottó dr.

 Genetikai Tanácsadó és 15. sz. Gyermek körzet,

 Székesfehérvár

 A mai pénzhiányos körülmények miatt a túlterheltséggel és a fogyatkozó orvos létszámmal küzdő alapellátás számára a munka minőségének javítására az egyik legvalószínűbb lehetőségnek a számítógépes diagnóziskeresés meghonosítása kínálkozik. Ennek alkalmazása révén kevesebb fölösleges vizsgálatra, konzíliumra, kórházi beutalásra lenne szükség; célzottabb, biztonságosabb, gyorsabb, gazdaságosabb diagnosztikus vizsgálati tervek valósulhatnának meg, és a kollégák nagyobb biztonságban érezhetnék magukat a tévedési lehetőségek mérséklődése miatt. Továbbá a számítógépes diagnóziskereső program a folyamatos és hatékony ön és továbbképzés eszközeként is számításba jöhetne.

 Bevezetés

 A diagnosztikus munkánkat az alábbi objektív okok korlátozhatják: behatárolt memória kapacitásunk, információ hiány, az információtárolás nehézségei /könyv, cikk /, irodalmi ismeretrobbanás, oligoszimptómás / atípusos / betegség megjelenés, több betegség együttes jelentkezése, ritka a perdöntően specifikus tünet észlelése, nagy a tünettani átfedés egyes betegségek közt stb.

    A kórismézést azonban szubjektív tényezők is befolyásolhatják: felejtés, fáradtság, a figyelem eltereltsége, kialvatlanság, saját betegségeink, időhiány, zsúfolt váró, a munka szervezetlensége, önteltség, kishitűség stb.

        A fentiek alapján kijelenthető, hogy az optimális / elméletileg elvárható / és az aktuális / alkalmi, éppen nyújtott, gyakorlati/ diagnosztikus ténykedés közt helyenként, alkalmanként és orvosonként is jelentős eltérések adódhatnak. A kórismézési hatékonyság javítása / az optimálishoz közelítés / nem csak etikai, hanem társadalmi, jogi igény is, továbbá a bizonyítékon alapuló orvoslás elvárása is. Ha a házi orvosok és házi gyermekorvosok kapuőr és szervező szerepét fontosnak tartjuk, akkor, többek között, a diagnosztikus munka hatékonyságát, és biztonságosságát is fokozni kéne. Erre társadalmi szorongatottságunk, az orvosi perek számának növekedése is késztet.

Az ismeretregisztrálás, raktározás, a kapcsolatteremtés a tünetek és betegségek közt, továbbá a szelektálás, a memória kapacitási és kezelési ténykedés számítógéppel megoldható. A komputer diagnosztika azért hasznos, mert adatbázisa nem törlődik / nem felejt /, tehát biztonságos, az objektív és szubjektív korlátok megszüntethetők; gyors, hatékony, a kivizsgálás, továbbvizsgálás megtervezésére módot ad, a képzés, továbbképzés és a kontroll eszköze.

 

A Betegség Azonosító Program leírása

 

     Az általunk több lépcsőben kifejlesztett /12-27 / Betegség Azonosító Program / BAP / számos alapvető kézikönyv és folyóirat felhasználása alapján működik. / lsd. a BAP forrásai / Ez a komputer adatbázis jelenleg 9 557 tünet alapján 8 301 betegség közül válogat és a kapcsolatok száma 86 536. Felhasználhatósága kiterjed a gyermekgyógyászat és a felnőtt házi orvoslás területére is. /22-27  /

A komputeres diagnóziskereső BAP a valószínűsítés során, amikor elvégzi a quantitatív szelekciót, sorrendiséget állít fel a tünetmegegyezés gyakorisága szerint. Ha kellő körültekintéssel járunk el, akkor programunk a qualitatív szelekcióra is képes, amikor a karakterisztikus tünetek alapján a logikai válogatást segíti. Természetesen egy segédeszköz sem nem mérlegelhet, sem nem dönthet, mivel ezek kizárólag intellektuális, tehát orvosi feladatok! Ám a felvetések alapján újabb tünetek, illetve bizonyítékok gyűjtésére, pótlására sarkall, ezért az additív szelekcióhoz is hozzásegíthet.

    A komputeres diagnóziskeresés feltételeinek ismerete a gyakorló munkában is az igényességre sarkall, hiszen a tünet keresésnek aprólékosnak, kiterjedtnek és korrektnek, a tünet megnevezésnek adekvátnak, a helyes nómenklatúrát követőnek kell lennie; fontos, hogy a tünetlista megszerkesztésében rangsorolás érvényesüljön / a ritka, különleges, egyedi, jellemző tüneteket a rangsor élére kell helyezni /. A BAP „válasza”, az értékelő lap fentiek alapján csak kínálat, amit felül kell bírálni oly módon, hogy a valószínűtlen felvetéseket szelektáljuk.

   A BAP MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE, HASZNÁLATI LEÍRÁSA:

Amennyiben a diagnóziskeresés a célunk, akkor a főmenüből először a Keresés, majd a Tünetekhez BETEGSÉG keresés menüket választjuk.

A kiválasztott tünetek kezdőbetűinek begépelése után kiválasztjuk a megfelelő tüneteket, majd a végleges tünetlistát elfogadtatjuk és megindítjuk a betegség keresés funkciót. Egy myastheniás beteg esetével szemléltetjük a diagnóziskereső folyamatot. A képernyőre kéréskor a monitoron megjelenik az „Értékelő lap”. A fejléc alatt ellenőrizhetjük az elfogadtatott tüneteket, majd áttekinthetjük az érdemi betegség kínálatot.

A betegünknél észlelt tünetek és a vélelmezett betegségek tünetazonosságát + találati jelzés mutatja. A számításba jövő betegségek sorrendjét az azonosított tünetek száma határozza meg.

 Kiértékelő lap a személyi adatokon túl tartalmazza a tünetlistát és a program szerint a valószínűsíthető betegségek listáját. A felsorolt betegségekben megtalált tüneteket a prezentációs képen + jel azonosítja, így az értékelő orvos könnyen, gyorsan tájékozódhat a számításba jövő betegségekről. 

 Amennyiben túl sok a felismert tünet, akkor lehetséges /a minimum találati szám növelésével/ szűkíteni a számba jöhető betegségek megjelenítését.

 A hatékony diagnózis keresés érdekében célszerű a legritkább, legjellegzetesebb tüneteket elsők között begépelni. A tünetfontossági sorrend a könnyebb valószínűsítést teszi lehetővé!

Az értékelő lap áttekintésekor célszerű nem csak a betegség lista elején szereplőket megtekinteni, hanem a specifikusnak tartott, tehát a tünetlista elején szereplő számokhoz tartozó / függőleges / találati sorokat is számításba venni!

Ha bizonyos „tünetcsokrok” / fél diagnózisok/ leolvashatók a kiértékelő lapon /pl. anémia, hipoglikémia, agyi nyomásfokozódás stb. /, akkor célszerű egy másik futtatásnál ezeknek, mint tüneteknek szerepeltetése. Evvel tovább pontosítottuk tünetlistánkat és nagyobb a találati valószínűség. 

A kiértékelésnél, főként eleinte célszerű áthúzni a kevésbé valószínű, vagy valószínűtlen betegségeket, hogy ily módon szűkítsük, és áttekinthetővé tegyük az ajánlati listát.

A lehetségesnek tartott betegségek mellé a további, bizonyító erejű tünet, labor ill. képalkotó vizsgálat igényét érdemes hozzáírni. Ezáltal a továbbvizsgálás megtervezését érhetjük el.

Egyes gyanítható betegségek közti választást segítheti, ha a gyanús betegség nevét a TÜNET LISTÁN is megpróbáljuk keresni. Ott ugyanis az elkülönítésre váró más betegségeket is felsoroltuk. Pld. Mononucleosis diff.dg., Appendicitis diff. dg. stb.

A BAP alkalmas arra is, hogy egyes betegség tünetlistáját megjelenítse. Ennek érdekében a Keresés menüből a BETEGSÉGHEZ TÜNET információ funkciót kell használnunk.A begépelt betegség rögzített tüneteinek listája megjelenik a szinonímákkal együtt.

Az adatbázis módosítása a továbblépés garanciája. Vagyis a program bármely szakterület irányában bővíthető, kiegészíthető és pontosítható.

Az egyéb menüpontnál növelhető a találati szám beállítása, amely csökkentheti a számításba jövő betegséglista hosszát.

A BAP a gyakorlat számára fontosnak tartott betegségeket tartalmazza az alábbi forrásokból:

Bergsma D.: Birth Defects Compendium

Ewerbeck H.: Gyermekkori elkülönítő diagnosztika

Goodman M.R., Gorlin J.R.: The face in genetic disorders

Józsa L.: Névvel jelölt szindrómák

Nelson : A  gyermekgyógyászat tankönyve

Taybi H.: Radiology of syndromes    

Tunnessen W.W.: Signs and symptomes in pediatrics

Smith D.W.: Recognisable patterns of human malformations

Tóth É.: Gyermekek és serdülők mellkasi betegségei

Zschocke J., Hoffmann G.: Vademecum Metabolicum

Gyermekgyógyászat

Gyermekgyógyászati Szemle

Gyermekorvosi Továbbképzés

www.OMIM

 Mumenthaler M.: Neurológia

Tierney M.L, McPhee J.S., Papadakis A.M.: Korszerű orvosi diagnosztika és terápia

Háziorvos Továbbképző Szemle

Családorvosi Fórum

 Ez a komputer adatbázis jelenleg 9 557 tünet alapján 8 301 betegség közül válogat és a kapcsolatok száma 86 536.

 Megbeszélés

 A számítógépek elterjedése az 1970-es évektől kezdve jelentős változást indított meg az egészségügyben is. A diagnosztikus munka megsegítésére megjelentek a döntés támogató / decision support systems /, a szakértői rendszerek medical expert systems /, illetve a mesterséges intelligencia rendszerek / artificial intelligent systems /.

/ 1-7  /Ma már a világhálón is ezekkel a kulcsszavakkal lehet eligazodni közöttük. Az artificial intelligent systems kategorizálása tovább segíthet a tájékozódásban. A klinikusokat a belgyógyászati és az akut ellátási döntés támogató rendszerek támogathatják gyakorló munkájukban. /1,2,6,7,9 / A hazai IQ-Med és Dr.Diag programok a belgyógyászok és háziorvosok részére nyújtanak számos tünet alapján átnézhető betegség listákat. / 27,28,  /

Felzárkózásunkat különösen kényszeríti az a tény, hogy megjelentek a laikusok számára is használható betegség meghatározó, szabadon hozzáférhető programok is. /29,30,31,32 /

A BAP felhasználhatósága kiterjed a házi orvoslás és a gyermekgyógyászat, valamint a ritka betegségek területeire is. /16-26  / Ellenőrzését más –más kollégákkal végeztük el, több mint száz alkalommal, kiemelkedő hatásfokkal. /22,23,24, / Magam a házi gyermekorvosi és genetikai munkám során győződtem meg hasznosságáról és megbízhatóságáról. / 16,17,18,19,20,21,22,23 /        

A program nem csak magyar, hanem angol nyelven is dolgozik, a betegségek szinonímáit is tartalmazza. Igény szerint tovább bővíthető, észrevételek, kritikák alapján korrigálható. A BAP évek óta, eleinte a szindromológiában, majd a gyermekgyógyászati és háziorvosi  gyakorlatban aktualizált, továbbfejlesztett rendszer. Jól áttekinthető, felhasználó barát, könnyen elemezhető értékelő lapot nyújt, a továbbgondolást lehetővé teszi, archiválható, mellékletként beutalóhoz csatolható.

 / Most, az OEP által nyújtott eszköztámogatási hitel módot nyújt a házi orvosok és házi gyermekorvosok számítógépes rendszereinek fejlesztésére. A BAP olyan hazai fejlesztésű szoftver program, melynek beszerzése így anyagi megterhelés nélkül szolgálhatná az alapellátó kollégákat. /

Technikai részletekről a gyk15.wo@humanszolg.hu, illetve a 22 503 750 telefon/ fax útján várjuk az érdeklődést.

Rendszergazda: Deltatrade Kft. deltatrade@deltatrade.hu  /

 Irodalom:

1,Anderson JD, Jay SJ, Weng HC, Anderson MM.: Studying the effect of clinical uncertanly on physicians decision-making using ILIAD. Medinfo. 1995; 8, pt 2: 869-72.

2,Berner  SE, et al.: Performance of Four Computer-Based Diagnostic Systems. The New England Journal of Medicine. 1994. June 23;  330: 1792-1796.

3,Duda RO, Shortliffe EH.: Expert Systems Research. Science 15 April 1983 Vol 220 pp.261-268.

4,Friedman CP et al: Do physicians know when their diagnoses are correct? Implications for decision support and error reduction. J Gen Intern Med 2005, 20 / 4 / : 334-339.

5,Garg AX et al.: Effects of computerized clinical decision support systems on practitioner performance and patient outcomes: a systematic review. JAMA 293 / 10 / : 1223-1238, 2005 Marc 9.

6,Graber MA, Van Scoy D.: How well does decision support  software perform int he emergency departement? Emerg Med J 2003, 20 / 5  / : 426-428.

7,Hanson C, William III, Bryen EM.: Arteficial intelligence applications int he intensive care unit. Critical Care Medicine 2001 Febr. Vol 29. Issue 2. pp.427-435.

8,Klesitz  A., Mezey J. dr.,Wilhelm O.dr.: „BIRDEF”, a veleszületett rendellenességek diagnosztikáját támogató számítógépes eljárás. II. EÜ. Informatikai Vándorgyűlés. Budapest. 1985.

9,Miller R., Masaine FE, Myers JD.: Quick medical reference / QMR /  for diagnostic assistance. M D Comput 1986, 3 / 5 /: 34-48.

10,Nelson SJ.et al.: Evaluating RECONSIDER. A computer program for diagnostic promting. J Med Syst 1985, 9, / 5-6 / : 379-388.

11,Warner HR,: ILIAD:  moving medical decision-making into new frontiers. Methods Inf Med  1989, 28, / 4 / : 370- 372.

12,Wilhelm O.dr., Mezey J.dr.,Klesitz A.: The effectivity of the BIRDEF program. VIDEOTON Symposion Prága, 1987 Április 15.

13,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A SYNDROMSELECT számítógépes diagnóziskereső program.Magyar Humángenetikai Társaság Tud. Űlése Budapest. 1987. szept.15.

14,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A SYNDROMSELECT mikroszámítógépes diagnóziskereső program haszna. Jáhn F. Kórház Tud. Ülés. 1988 január 11.

15,Wilhelm O. dr., Fehérvári I.: A SYNDREOMSELECT mikroszámítógépes diagnóziskereső programról. Computer for Health International Congress Nyíregyháza, 1988 szept. 21.

16,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A „Syndromselect” mikroszámítógépes diagnóziskereső haszna az összetett morfológiai rendellenességű betegek elkülönítésében. Orvosi Hetilap. 1988. 129. 831-833.

17,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A „SYNDROMSELECT” mikroszámítógépes diagnóziskereső program haszna az összetett morphológiai rendellenességű betegek elkülönítésében. Gyermekgyógyászat. 1988. 39. 261-268.

18,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: A SYNDROMSELECT  microcomputer program haszna az összetett fejlődési rendellenességek diagnosztikájában újabb adatok alapján. MGYT Dél-dunántúli csoportja. Marcali. 1990 szept. 29.

19,Wilhelm O.dr., Fehérvári I.: Újabb adatok a SYNDROMSELECT mikroszámítógépes diagnóziskereső program hatékonyságára az összetett fejlődési hibával születettek ,kórismézésében. Gyermekgyógyászat. 1991. 42. 205-209.

20, Wilhelm O.: Pseudo-pseudo hypoparathyreoidismus. MGYT É-Ny Dunántúli Csoportja 47 Ülése. Tatabánya.1996 május 17.

21,Wilhelm O.dr., Simon A.: A computer diagnosztika. Kopogtat a jövő? MGYT 75. Jubíleumi Naggyűlése. Budapest. 1999 juni. 4.

22,Wilhelm Ottó dr., Gruiz Andrea dr., Horváth É., Kisteleki András dr.: A diagnóziskereső számítógépes program haszna. Fejér Megyei Centenáriumi Orvosnapok. Székesfehérvár. 2001. ápr. 21.

23,Wilhelm O.dr. Gruiz A.dr., Horváth É.dr, Kisteleki A.dr.: A diagnóziskereső számítógépes program haszna a gyermekgyógyászati gyakorlatban. MGYT ÉNY. Magyarországi Csoportja 52. Tud. Űlése.Dunaújváos. 2001. május 12. 

24,Wilhelm O.dr.: A diagnózis kereső programról. FAKOOSZ. Kongresszus. Siófok 2001.

Szept.24

25,Wilhelm O.dr.: A Betegség Azonosító Program haszna. Méhes Károly Genetikai  Továbbképző Napok. Pécs. 2011. okt. 21.

26,Wilhelm O.dr.: A Betegség Azonosító Program haszna és elterjeszthetősége. Ritka Betegségek Országos Kongresszusa. Euroterv Konferencia. Budapest. 2011. nov. 17.

27,www. iqmed.hu

28,www.Dr.Diag

29,www.easydiagnosis.com

30,www.rightdiagnosis.com

31,www.wrongdiagnosis

32,www.yourdiagnosis.com

 

Eredmények:

A genetikai-szindromológiai betegségek közt elért sikeres azonosítások listájának egy részét korábban már közzé tettük./ 25 / A gyermekgyógyászati gyakorlatban elért eredményekből az alábbiakban nyújtunk dokumentációt .

Neuro-psychiátriai betegségek:agytályog, agytumor, neuroblastoma, encephalitis, myasthenia gravis, depressio, generalizált szorongás, carotidodynia, migrén, tensiós fejfájás, autismus

Haematológia-malignitások:leukémia, Hodgkin betegség, myelofibrosis, histiocytosis X, anemia aplastica rhabdomyosarcoma,

Autoimmun betegségek:Systemás lupus erythematosus, dermatomyositis, rheumatoid arthritis

Gastroenterológia:ileitis terminalis, colitis ulcerosa, coeliakia, Hirschprung betegség, irritabilis bél syndroma, tejfehérje allergia, lactose bontási zavar, giardiais, gastroesophagealis reflux betegség, typhlitis, intussusceptió, intestinalis diverticulum, mucoviscidosis-meconium ileus

Infectológia:Kawasaki syndroma, Reye syndroma, mononucleosis infectiosa, osteomyelitis, hugyúti infectió, candidiasis

Cardiológia:tachycardia paroxysmalis decompenzációval, aorta aneurisma dissecans, szívelégtelenség, Romano-Ward / long Q-T / syndróma, pulmonalis embolia

Enzymopáthiák:Gaucher kór, Glycogenosis  2 tipus, Fabry betegség, mucopolysaccharidosis 1 és 6 típusai

Egyebek:Waterhaus-Fridrichsen syndróma, vese elégtelenség, diabeteses ketoacidózis, hypothyroidismus, hyponatremia, nephrosis congenitalis / finn típusú /, hernia diaphragmatica

Fenti betegségek egy része a Siófoki Gyermekosztály és néhány házi gyermekorvos kolléga anyagából származik. / 30, 31 / Ezért a validálás és a hitelesítés eredményesnek vélhető. / Mivel a genetika-szindromológia nem tárgya ennek a dolgozatnak, ezért ilyen betegségekről listát itt nem közlünk./